Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Márna

2009.06.30

Elterjedés, élohely:
Márna (Barbus barbus)
A márna Európa számos édesvizében oshonos, számos példánya él még Ázsiában illetve a Távol-Keleten. Európában több faja is él, pl.az ibériai márna (Barbus Comiza), amely Spanyolországban Madridtól nyugatra, a Tajo vízgyujto területén él. Testsúlya nemritkán meghaladja a 10 kilogrammot.Tengerben is élnek a márna nemzetség képviseloi mint a Tengeri márna (Mullus barbatus). Díszhalként sokan tartják a díszmárnák számos faját, például: Szumátrai díszmárna, Rózsás díszmárna, Farkszalagos díszmárna.Ezek a fajok kizárólag Délkelet-Ázsiában élnek. Magyarországon két faj oshonos a Petényi márna (Barbus meridionali petényi) és a Márna (Barbus barbus).
A Petényi márna tiszta vízu patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta. A márnától igen könnyu megkülönböztetni, mert a farok alatti úszója eléri a farokúszó vonalát.TILOS KIFOGNI, VÉDETT !
A Márna sebes folyású mélyebb vizekben az aljzat közelében él, a homokos kavicsos aljzatot kedveli. Legjobb márnás vizeink a nagyobb folyó Tisza, Duna, Körösök, kituno márnás víz a Dráva és a Rába folyó.
 

Testfelépítése, érzékszervei:
Nyúlánk hengerded testu jellegzetesen torpedó alakú. Feje szintén nyúlánk, lapos, alsó állású szájjal. Orra hosszan elorenyúló, két pár bajússzállal, melybol egy pár közvetlenü a szájszegleténél helyezkedik el. a bajússzálakon rentgeteg ízlelobimbó a kifinomult ízérzékelést segítik elo. Háta olajzöldes árnyalatú, szürke árnyalatokkal tarkítva. Testét apró pikkelyek surun befedik. Úszói vörhenyesek, kivéve a farok- és hátúszókat amelyek palaszürkék.Hátúszójának elso sugara kemény ún. bognártüske a többi úszósugár lágy (néhol a márnát a bognártüskéjénél fogva fel szokták kantározni).



Szaporodás, egyedfejlodés:
Ívása május-június hónapban zajlik. Rendszerint oxigéndús, köves aljzatú helyeken.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.