Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Angolna

2009.06.30

Testi felépítése:
Angolna (Anguilla anguilla)
Az angolna oldalról illetve felülrol lapított, alakja nyílszeru, orsó alakú, kígyószeru. A fej felülrol enyhén lapított, a száj felé elkeskenyedoen kúpos, a nyakrész közvetlenül kapcsolódik a törzshöz. A fej alakja szerint két típust különböztetünk meg: a hegyes fejut, illetve a tompa fejut. Táplálkozásban is különböznek egymástól, a hegyesfeju inkább apróállatevo, míg a tompafeju ragadozó életmódot folytat. A törzs a koponyától egyenletese kiszélesedo, hengerszeruen megnyúlt, átmenet nélkül kapcsolódik a farki részhez. Az egyetlen páros úszó, a mellúszó amely közvetlenül a kopoltyúnyílás mögött fekszik. A hátúszó és a farokalatti úszó látszólag egybenott, de megtalálható a kettot elválasztó farokúszó. Az angolna úszósugarai lágyak, hiányzik az elso kemény úszósugár. A farok a farokvég felé oldalról fokozatosan lapítottá válik, és átmenettel csúcsban végzodik. A farokúszó külso látszatra szimmetrikus, de belso váza részaránytalan. Bore nagyon síkos, nyálkás, testét apró, borbe ágyazott pikkelyek fedik. Az angolnát ha hosszabb idore kivesszük a vízbol akkor sem pusztul el mivel fejlett a borlégzése, ami 1 kg-os halnál 12-13 celsius-fokon 1,5 köbcentiméter levegot felvételét jelenti. Elsosorban vándorláskor hasznos számára ez a tulajdonság, hiszen a hosszú útja során szárazföldi akadályokat is le kell küzdenie.
 
Szaporodás, egyedfejlodés, növekedés:
Az ivarérett angolna az édesvízbol a tengerbe vándorol ívásra. Sokáig nem tudta senki megállapítani az ívás pontos helyét, de 1967-ben Bertelsen-nek sikerült nagyobb pontossággal megállapítani az angolna ívóhelyének pontos koordinátáit. Szerinte az ívás a ráktéríto és a 60 fok nyugati hosszúság metszéspontjánál a Sargasso-tengerben valószínu.
A Sargasso-tenger az Atlanti-óceánnak a Bermuda-szigetek, Azori-szigetek és a Karib-szigetek közötti része. Nevét a vízben nagy tömegben lebego Sargassum barna moszatról kapta. A víz sótartalma 36,5 %, óceáni viszonyok között a legnagyobb átlátszóságot itt mérték.
A mai napig sem tisztázódott, hogy az angolnák milyen mélységben és milyen módon ívnak. Egyes szakemberek a lárvafogási mélységbol indulnak ki, tehát 200-500 m mélyen tételezik fel az ívást.
A következo ábra szemlélteti az angolna egyedfejlodését:
Növekedése táplálékban gazdag vizekben gyorsnak mondható, azonos korú halak között nagy növekedésbeli különbségek vannak. Általában 40-45 cm-es testhosszúságot érnek el a vándorlásig, ennél nagyobbra ritkán no.
 
Táplálkozás:
Az angolna táplálkozását tekintve mindenevonek mondható, fenéklakó mivolta révén az ott eloforduló táplálékszervezetek alkotják tplálékának nagy részét. Néhányat említve: gyurusférgek, puhatestuek, csigák, kagylók, rákok (alsórendu, felsorendu), rovarok, halak kétéltuek. A táplálékfajták fogyasztását ki lehet vetíteni évszakokra is: alsórendu rákok - márciustól novemberig csökkeno tendenciával, puhatestueket - nyár végétol novemberig, halakat - június július hónapban.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.